Nagyon aggasztó képet mutat egy európai parlamenti jelentés arról, hogy a külföldi hatalmak hogyan próbálják befolyásolni az uniós folyamatokat, hogy erről milyen keveset tudnak az emberek, és hogy Magyarország is együttműködik ezekkel az erőkkel.
Hatalmas szenzációként, leleplezésként és brüsszeli beismerésként adták hírül fideszes politikusok, majd a kormánypárti sajtó, hogy az Európai Bizottság beismerte: a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt tartják vissza a Magyarországot megillető több mint 2500 milliárd forintos helyreállítási forrásokat. Egy hét elteltével kiderült, hogy szó sincs semmiféle fordulatról, a brüsszeli testület továbbra is a magyarországi korrupciós helyzet miatt aggódik.
Erika és férje négy alkalommal próbálkoztak lombikozással, ebből kétszer jutottak el a beültetésig, de nem jártak sikerrel. 2017 óta folyt mindez, tavaly áprilisban fogalmazódott meg bennük, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Állításuk szerint elegük lett a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerből, olyan ellátásra vágytak, ahol partnerként kezelik őket. Vállalták azt is, hogy a fizetős ellátást hitelből finanszírozzák. Egyetlen percig sem bánták meg a döntésüket, főleg azért, mert hét és fél hónap múlva gyermekük lesz. Erika nevét kérésére megváltoztattuk.
Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet az úgynevezett jogállamisági perben. Arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek a jogállamisági elvek megsértésével veszélyeztetik az uniós pénzeket.
A szokásoknak megfelelően a hétfői uniós külügyminiszteri tanácsülés egyik szünetében Brüsszelben Szijjártó Péter sajtótájékoztatót tartott magyar tudósítóknak, ahová ugyancsak a szokásoknak megfelelően kizárólag a kormánybarát sajtó képviselőit hívták meg. A kínos kérdéseket ezzel a módszerrel kiküszöbölő külügyminiszter mondandója egyik felét a migrációnak, a másikat pedig az orosz-ukrán, illetve az orosz-amerikai konfliktusnak szentelte.
Az EU egyelőre nem követi a washingtoni példát.
Az Európai Unió Bírósága még októberben szabott ki napi egymillió eurós pénzbüntetést Lengyelországra.
A magyar kormánypárti képviselők egyáltalán nem vettek részt azon a szavazáson, ahol az Európai Parlament a Kazahsztánban történt erőszakos cselekményekről mondtak véleményt. Egyikük szerint korai még ítélkezni.
Brüsszel szerint Magyarország nem vétózhatta volna meg az Aegon Biztosító eladását.
Ausztria nem fizethet kevesebb szociális ellátást a migráns munkavállalóknak. Legalábbis így véli az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Az Európai Bizottság döntése alapján ezentúl az Európai Unióban a vízellátási lánc egészében szorosabban nyomon kell követni, hogy jelen van-e az ivóvízben a béta-ösztradiol és a nonil-fenol, két olyan vegyület, mely zavarja a hormonháztartás működését.
A Szolidaritási Alap támogatásából 19 ország részesült, hivatalosan a koronavírus okozta egészségügyi szükséghelyzet kezelésére.
Komoly kötelezettségváltásokat tett a francia elnök a jogállamiság terén, ennek ellenére - Magyarország és Lengyelország miatt - kapott hideget-meleget az Európai Parlamentben.
Orbán Viktor megalázhatja a kisebbségeket, erre nem kap értékelhető erejű választ sem a tömegektől, sem a magyar ellenzéktől, sem a lassan mozduló Uniótól. Amíg ez megy, lehet bankokkal csencselni, megyéket ellopni. Vélemény.
2019-ben és a Néppárt jelöltjeként az első fordulóban megkapta a szükséges szavazatszámot Járóka Lívia, most függetlenként a legkevesebb voksot gyűjtötte össze.
Fenntartható energiaforrásnak minősítené a földgáz- és atomenergia-projekteket az Európai Bizottság. A magyar kormány ezt győzelemnek tekinti, a klímapolitikát komolyabban vevő tagállamok viszont ellenzik a lépést.
A 43 éves máltai Roberta Metsolát választotta meg új elnökévé az Európai Parlament. A politikus az Európai Néppárt jelöltje volt, de támogatták a szociáldemokraták és a liberálisok is. Roberta Metsola a múlt héten elhunyt David Sassolit követi az elnöki székben, mandátuma két és év félre szól.
Navracsics úgy véli, hogy az ifjúság kezdi magát áldozatként pozicionálni.
Az Európai Parlamentben is elbúcsúztak a parlament elnökétől, David Sassolitól, aki múlt héten kedden hunyt el. Halála egy héttel mandátuma lejárta előtt következett be. Nem akart újra indulni, de kiderült: komoly esélye lett volna arra, hogy olasz köztársasági elnök legyen.
A Lufthansa azt állítja, hogy ha meg akarják őrizni piaci pozícióikat, akkor felesleges járatokat kell működtetniük a rossz európai szabályozás miatt, az Európai Bizottság szerint azonban nincsenek olyan szabályok, amelyek ilyen kötelezettséget írnak elő.
